2013. október 29., kedd

Gondolatok 7.

A világban mindig van valami, amit nem látunk, mert a világ el akarja rejteni előlünk…  de a művész néha megtalál ezekből valamit és akkor megmutatja…

A versről: a vers gyakran nem az, amit a költő leír, hanem sokkal inkább az, ami a vers olvasásának hatása alatt az olvasóban történik…

Nagy tragédia: amikor az ember azt érzi, hogy olyan világban él, amellyel szemben nincs már semmi kötelessége…

Kételyek nélkül élni…? vagy kételyek között, de teljes készséggel szeretve az életet, ez utóbbi talán a jobb…

Önmagunkra legalább olyan erővel kell haragudni, mint azokra, akire haragszunk…

Az ember élete során önkéntelenül is sok salakot gyűjt, tárol a szervezetében. Időnként nem túl nagy nehézségek árán megszabadítjuk a szervezetünket salaktalanító kúrával a felgyűlt káros anyagoktól és „kitisztulunk”. De mi a helyzet a lelkünkkel, azt hogyan tudjuk megtisztítani..?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése