Minden régi bölcselet égető kérdése volt: „Mi van az ember hatalmában?” S egyhangúan
felelték mind: „Csak a lelke.”
Ez a legrégibb, igen, az egyetlen igazság, melyet az ember értelme megismert és
föltétlen igaznak elfogadott. Az idő, a tapasztalás, az érzékelés és a tűnődés nem
változtatta meg ezt az igazságot. Csak lelkünk van hatalmunkban, semmi más. De ez
a hatalom korlátlan. Nem sértheti meg senki, nem veheti el tőlünk senki a lelkünk
fölött gyakorlott hatalmat, nincs az a zsarnok, nincs az a társadalmi rendszer, természeti
törvény, mely megakadályozhatná, hogy lelkünkben szabadok legyünk. Ez a
szabadság föltétlen. S ehhez a szabadsághoz odamérve minden más szabadság, melyet
a társadalom, a hatalom és a pénz adhat nekünk, töredékes és viszonylagos. (Márai Sándor)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése